TANUSIT.HU

2023-ig az energetikai besorolásoknak 12 féle kétbetűs kategóriája volt AA++ és JJ között. 2024 óta csak az új rendszerű egybetűs besorolások vannak érvényben, amely ugyanúgy 12 kategóriát tartalmaz, de „A+++” és „I” között.

A korábbi minősítések érvényüket vesztették, aki azt mondja, hogy neki "AA" besorolású háza van, annak régi energetikai tanúsítványa van, amely már nem érvényes.

Az energetikai besorolás meghatározása során olyan paramétereket is figyelembe kell venni, amely a lakásból nézve nem nyilvánvaló.

Az „A+++”, illetve részben az „A++” energetikai kategória felel meg a passzívház követelményszintnek.

A passzívház kritériumait német szabvány írja le, ami más módon számol mint a magyar, így az „A+++” energiaosztály nem feleltethető meg közvetlenül passzívháznak.

Bár a fűtés költsége és a ház energiahatékonysága általában arányos, bizonyos esetekben jelentősnek tűnő eltérések adódhatnak.

Az energetikai besorolást rendeleti előírások szerint kell elvégeznie minden mérnöknek.
A számítások nem veszik figyelembe az ingatlan használati módját (például, hogy ki hány fokra fűt, mennyi melegvizet használ), hanem elvi (minden ingatlanban azonos) fogyasztási paramétereket feltételez benne.

Egy adott lakó fogyasztása jelentősen különbözhet az átlagos szokásoktól, így a rezsiköltség is alacsonyabb lehet, mint az energiatanúsítványban kalkulált. A rezsicsökkentés és a különböző hatóságilag meghatározott energiaárak tovább növelhetik a szórást.

A lehűlő felületek (falak, födémek) anyaga, vastagsága, hőszigeteltsége; a nyílászárók anyaga, profilja, üvegezés típusa; a kazán (hőtermelő berendezés) fajtája; a használati melegvíz előállítás módja és hatásfoka; megújuló energiaforrások (napelem, napkollektor) jellemzői.

A ház energiaosztályát befolyásolja a geometriai kialakítás (földszintes, emeletes, mennyire tagolt) és a benapozottság is.

Az energetikai besorolás alapvetően nem arra szolgál, hogy a rezsiköltségeket forintra pontosan kiszámolja, hanem arra, hogy különböző ingatlanok energiahatékonyságát összehasonlíthassuk a segítségével.

Könnyen belátható, hogy a rezsiköltségek nagymértékben függnek a fogyasztási szokásoktól (például hogy hány fokra fűtünk, mennyi melegvízet használunk), így ha erre fókuszálnánk, akkor nem önmagában értékelnénk ki az épületet, hanem annak lakójával együtt.

A besorolás ugyanolyan fogyasztási szokásokat feltételez minden megvizsgált építményben, így biztosítva azok összehasonlíthatóságát - lásd a táblázatot fent.

A számítás csak a fűtési rendszer fogyasztását és a használati melegvíz előállítás fogyasztását tartalmazza, a világítás, háztartási gépek fogyasztását nem.

Használt ingatlanok adásvétele és bérbeadása esetén nincs. Új épület építésekor van, a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje, illetve az aktuálisan folyamatban lévő szigorítás szerint „A” a minimális követelmény (tehát ettől jobb is lehet).

Az elérendő energiaosztály mellett az épületszerkezetekre, hőszigetelésekre